Táplálékallergia

A táplálékallergia a szervezet védekező rendszerének megváltozott viselkedése a táplálék egyes alkotóival szemben.

Az emésztőrendszer nyálkahártya felszíne a legnagyobb felület, ahol külső antigének (immunválaszt kiváltó anyagok) kapcsolatba kerülhetnek az emberi szervezettel. Az általános és a helyi védekező rendszer összhangja lehetővé teszi, hogy a nyálkahártya felszínén állandóan jelen lévő antigének ne váltsanak ki védekező reakciókat.

Az antigének többségére a szervezet nem reagál (ez az ún. immuntolerancia jelensége), de néhányra az allergiás egyén mégis reakcióval válaszol. A válaszreakciókat az emésztőrendszerből az emésztés során a vérbe felszívódó anyagok váltják ki. A fő különbség az egészséges és a táplálékallergiás emberek között a felszívódó allergének mennyiségében és a reakció nagyságában van. Az allergiás egyéneknél az emésztés során jóval több allergén jut be a keringésbe, és az így bejutó anyagok jóval intenzívebb immunválaszt váltanak ki.

Tünetei:

Az allergiás reakció lehet kellemetlen, de veszélytelen, bizonyos esetekben azonban életveszélyes is. Az ételallergia tünetei általában az adott étel elfogyasztását követően néhány perccel vagy néhány órával alakulnak ki.
A valódi ételallergia leggyakoribb tünetei az alábbiak, amit befolyásol az ételallergia típusa is:

  • a száj zsibbadása;
  • a bőr viszketése;
  • csalánkiütés;
  • kiemelkedés nélküli piros foltok a bőrön;
  • az ajkak, az arc, a nyelv és a torok, vagy akár a test egyéb részeinek megduzzadása;
  • ziháló légzés;
  • az orr nyálkahártya megduzzadása, súlyos esetben légzési nehezítettség;
  • hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás;
  • szédülés, ájulás;
  • ekcéma – lassan kialakuló, helyét nem (vagy alig) változtató, durva felszínű bőrmegvastagodás, amely általában ott alakul ki, ahol a bőr az allergiát okozó anyaggal kapcsolatba került.

Az allergia súlyos megjelenési formája az úgynevezett anafilaxia, amely életveszélyes tünetekkel jár és azonnali orvosi ellátást igényel!
Az anafilaxia tünetei az alábbiak:

  • a légutak szűkülete, ide értve a torok duzzanatát (gombócérzést a torokban) és a hörgők, hörgőcskék összehúzódását, ami megnehezíti a légzést;
  • vérnyomáscsökkenés (általános értágulat miatt), ami először gyengeséget, szédülést, súlyos esetben eszméletvesztést, esetleg halált okoz (keringési sokk);
  • gyors pulzus (a szervezet válasza az értágulatra, ellensúlyozandó annak vérnyomáscsökkentő hatását).

Kezelés:

Az allergiás reakció elkerülésének egyetlen módja, ha a tüneteket okozó ételeket elhagyja. Az Ön legjobb szándéka ellenére is előfordulhat azonban, hogy érintkezik ilyen ételekkel. Ilyenkor a tünetek súlyosságának megfelelő terápiára van szükség.

Adrenalin. Súlyos légúti szűkülettel és nagyon alacsony vérnyomással járó anafilaxia esetén elsőként adrenalint kell adni vénásan. Az ellátás orvosi vagy mentős feladat.

Szteroid. Súlyos anafilaxiában az adrenalin után vénásan szteroid adandó. Ha nincs közvetlen életveszély, az ellátás kezdődhet egyből a szteroiddal. Orvosi vagy mentős feladat.

Antihisztamin. Antihisztamin gyógyszer adása (pl. loratadin), amely kivédi a hisztamin hatásait.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.