Szívzörej

A szívzörej tulajdonképpen egy tünet, amit szíven belüli és azon kívüli betegség egyaránt okozhat. Magukat a szívzörejeket alapvetően aszerint lehet csoportosítani, hogy ép vagy beteg szívbillentyű mellett alakulnak-e ki, illetve hogy a szív összehúzódásakor (szisztolés szívzörej) vagy tágulásakor (diasztolés szívzörej) jelentkeznek-e.

A szívzörejek nagyon gyakoriak. Idősebb korban inkább degeneratív billentyű okozta enyhe zörejek fordulnak elő, míg fiatalabb korban inkább funkcionális eltérések, fejlődési rendellenességek okozta szívzörejek jelentkeznek. Mivel ilyen tünet rengeteg ok miatt kialakulhat, a pontos előfordulási gyakoriságról adatok nem állnak rendelkezésre.

 

Okai:

Amikor a vér normálisan áramlik, hanghatás nem keletkezik, amit ilyenkor hallunk, az csak a szívbillentyű záródása. Maga a zörej a pitvar és a kamra közti szívzáradékoknál, valamint az aorta és a bal kamra, illetve a tüdőartéria és a jobb kamra találkozásánál alakulhat ki. Itt vannak a szívbillentyűk, méghozzá négy helyen: a bal kamra aorta felőli kapujában, a jobb kamra tüdő artéria felőli kapujában, valamint a két pitvar és a kamra között.

Zörej akkor alakul ki, amikor az áramlás sebessége nem megfelelő, nem lineáris. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs arányban a szájadék keresztmetszetével. Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor a csapból folyó víz suhog. Hasonlóképpen kezd el a vér is körbe-körbe “szaladni”, turbulencia alakul ki, a hangot ez adja. A megfelelő, lineáris áramlás nem jár hanggal.

A pitvarból a kamrába áramló vér sebessége alapvetően két ok miatt nőhet meg. Egyrészt azért, mert tényleges sebességnövekedés történik, amiatt pedig az átáramló vérmennyiséghez képest relatív szűkület alakul ki, ami turbulenciát okoz. A másik ok az lehet, hogy maga a szájadék lesz szűkebb valami miatt. Utóbbin ugyanannak a vérmennyiségnek kell gyorsabban átáramlania, ami úgyszintén turbulenciát okoz. Ezek az úgynevezett diasztolés szívzörejek, amelyek a kamra tágulásakor jelentkeznek.

Tünetei:

A beteg a szívzörejből általában semmit nem érzékel, 99 százalékban nem is hallja. Esetleg a párja észlelheti, ha a mellkasára helyezi a fejét. Ez az oka annak, hogy a problémát általában csak egyéb okból végzett vizsgálaton veszik észre az orvosok, akkor, amikor a szívhangot meghallgatják. A szívzörejt kiváltó betegségek olyan általános tüneteket okoznak, mint például a fáradékonyság vagy a terhelésre jelentkező légszomj.

Kezelés

Ha a szívzörej csecsemőnél jelentkezik, oka pedig valamilyen fejlődési rendellenesség, akkor a kicsit pár hónaposan műteni kell. Amúgy a kezelés minden esetben attól függ, hogy mi okozza a problémát. Ha billentyűeltérés, billentyűbetegség áll a háttérben, akkor számít az is, hogy az milyen súlyosságú. Eszerint műtét és gyógyszeres kezelés jöhet szóba.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.