Szédülés

A szédülés egy tünet, mindig fontos tisztázni, hogy pontosan mit értünk alatta. Ezzel a kifejezéssel ugyanis a páciensek számtalan szimptómát illetnek.

A szédülés orvosi szempontból azt jelenti, hogy a test és a körülötte lévő tér egymáshoz viszonyított helyzete, illetve annak érzete megváltozik. Ez a helyzetváltozás-érzés sokféle lehet, közülük a leggyakoribb a forgó jellegű szédülés, ami tipikusan neurológiai jellegű panasz. Ezzel a problémával kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a beteggel “forog-e a világ”. Ha igen, akkor fontos, hogy milyen irányba.
A szédülés olyan bizonytalanságérzést értünk, ami leginkább az ittas állapothoz hasonlítható. Azaz a páciens úgy érzi, bizonytalanul, imbolyogva jár. Emellett a szédülés érzete lehet még zuhanó jellegű, de előfordul az is, amikor valaki az ájulásszerű érzést is szédülésnek nevezi.

A szédülés előfordulása

Mivel szédülést számtalan betegség, és sok egyéb probléma is okozhat, szinte nincs olyan ember, aki életében soha nem szédült. A konkrét előfordulási gyakorisága minden esetben attól függ, hogy mi a kiváltó ok, és annak milyen az előfordulási gyakorisága.

A szédülés kezelése

A kezelés minden esetben oki, azaz miután az orvosok megtalálták a szédülést kiváltó betegséget, azt kezelik. Mozgásszervi eredetű panaszok esetében fizioterápia és reumatológiai kezelés segíthet, de ha például szívritmuszavar áll a háttérben, kardiológiai ellenőrzés szükséges. A neurológiai okok kizárása alapvető fontosságú, hiszen a szédüléses panaszok agyi keringészavar vagy akár agydaganat tünetei is lehetnek. Ezeket szintén kezelni kell. A testpozíció-függő jóindulatú szédülést speciális tornagyakorlatok végzésével lehet karban tartani.

A szédülés gyógyulási esélyei

A gyógyulási esély minden esetben a kiváltó októl, annak kezelhetőségétől függ. A szédülés megelőzése A kiváltó okok kerülésével lehet megelőzni a szédülést. Azaz ha valaki tudja, alacsony a vércukorszintje, akkor figyelnie annak karbantartására. Ugyancsak érdemes törekedni arra, hogy az ember megelőzze az ízületek kopását. Utóbbiban segít a rendszeres testmozgás és a torna.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.