Pánikbetegség
A pánikbetegséget hirtelen, rohamokban jelentkező heves szorongás jellemzi. A roham gyakran visszatérővé válik, kiváltásában nyilvánvaló okot nem találunk. Azokat, akiknél a roham megismétlődik vagy súlyosan, rettegnek egy újabb rohamtól, pánikbetegeknek hívjuk.
Gyakori, hogy a roham után tartós szorongás alakul ki, rettegés egy újabb rosszulléttől. Ezt hívjuk jósló szorongásnak, ami megjelenik a betegek gondolkodásában is: „biztosan rosszul leszek ismét”, mondogatják, a józan érvek, alig ha másítják meg aggodalmaskodásukat.
A roham gyorsan, általában 10 perc alatt éri el maximális intenzitását, és 20-30 perc elteltével akár teljesen szűnhet is, ezért előfordul, hogy a sürgősséggel hívott egészségügyi személyzet már egyáltalán nem észleli azokat a riasztó tüneteket,
Leggyakoribb tünetei:
- halálfélelem, határtalan menekülési és/vagy segítségkeresési vágy
- felgyorsult vagy felerősödött szívverés vagy szívdobogás
- ájulásérzés
- nehézlégzés, a belélegzés lehetetlenségének szubjektív érzése
- a roham alatt a vérnyomás és a pulzus jelentős, esetenként veszélyes fokú megemelkedése
- nehezen megfogalmazható, nem fájdalom jellegű mellkasi rossz érzés
- izzadás
- zsibbadás
- szédülés, émelygés vagy hányinger
- szurkáló vagy viszkető érzés az arcon, a szájban, a kézen vagy lábon
- gyomortájról kiinduló gyengeségérzet
- hirtelen hasfájás, hasmenés, gyomorgörcs
- elpirulás vagy reszketés
- esetenként csalánkiütésszerű bőrpír, főleg a mellkas területén
- álomszerű érzés vagy érzékelési zavarok
- remegés vagy reszketés
A legfontosabb, a fentebb felsorolt panaszok esetén orvoshoz kell fordulni, ez sok esetben egy mentális betegség lehetőségével való szembesülés miatt, különösen férfibetegek számára nehéz.
Mivel a pánikbetegség lelki, szellemi és testi tüneteit számos más, akár súlyos betegség is utánozhatja, ezért a diagnózis kimondása előtt feltétlen ALAPOS és SZERTEÁGAZÓ kivizsgálást kell alkalmazni.
Pánikrosszullét nem azonos a pánikbetegséggel. Ahhoz, hogy utóbbit kimondják, egy hónap alatt legalább négy pánikrohamot kell a betegnek átélnie.
Pánikroham bárhol, bármikor, bármilyen élethelyzetben támadhat. Fóbiás (phobosz: görögül félelem, iszony) betegségnek a kizárólag egy vagy több, de pontosan meghatározott élethelyzetben támadó, az enyhébb szorongástól a heveny pánikrohamig eljutó félelmi állapotot nevezzük.
A pánikbetegség hónapokig, akár évekig is tarthat, aszerint, hogy mikor kerül sor kezelésre. Kezelés nélkül addig rosszabbodhat, mígnem a munkaképesség és a normális és önálló életvitelre való képesség elvesztéséig rontja a beteg életminőségét. Sok ember személyes kapcsolataiban, munkájában és szociális helyzetében is komoly problémákat okoz a pánikbetegség.
Kezelés:
- Gyógyszeres kezelés
- Alternatív kezelés: gyógynövények illetve gyógyfüvek pl.: citromfű, borágó, macskagyökér.
- Antidepresszáns, benzodiazepin
- Pszichoterápiás kezelés ún. kognitív viselkedésterápia: Megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzetet.
- Egyéb módszerek (testmozgás, táplálkozás, fényterápia, alvásmegvonás, életmódváltás, relaxáció stb..)
A szakszerű gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések, életmód-változtatás hatására a kezelt betegek nagy részének az állapota néhány hét után jelentősen javul, a teljes tünetmentesség is elérhető.
