Méhnyakrák
Méhnyakráknak nevezzük a méhnyak hámeredetű rosszindulatú daganatát. Korai stádiumban is jól felismerhető, és megfelelő kezeléssel akár végleges gyógyulás is elérhető, ennek ellenére azonban a méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik.
A méhnyakrák pontos okai nem ismertek.
A legfontosabb kockázati tényezők a következők:
- A humán papillómavírus fertőzés.
- Nemileg aktív életkor.
- Dohányzás.
- Gyakori ivarszervi gyulladás.
A méhnyakrák sokáig tünetmentes, leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelzi a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénk piros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, úgymond „húslészerű” is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erős alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyűlésed, el is gennyedhet, és szeptikus állapotot okozhat.
A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés, széklet- és vizeletürítés. Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vizelet a vesemedencében gyülemlik fel. Vizelettel teli vesehólyag alakul ki, tönkretéve a vese állományát a veseműködés leállásához vezet. A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza.
Nemileg aktív nőnél indokolt a nőgyógyászati rákszűrés legalább 2-3 évente egy alkalommal, ha az orvos javasolja, ennél jóval gyakrabban is.
