Hiperkoleszterinémia

Magas koleszterinszint

A magas koleszterinszint egy, a veszélyeztető tényezők közül a túlsúly, a mozgáshiány, a dohányzás, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a gyógyszer-mellékhatások, a stressz, az egyéb környezeti tényezők, valamint az öröklött tulajdonságok mellett. Ezen tényezők nagyon is összefüggnek, és hatásuk nem összeadódik, hanem hatványozódik, így korántsem elhanyagolhatók. Az érelmeszesedés kialakulásában kulcsszerepe van a tartósan magas koleszterinszintnek.

A magas koleszterinszint a zsíranyagcsere zavarai közé tartozik.
A koleszterineken belül még számos altípus létezik, de klinikai szempontból leginkább az LDL- és a HDL-koleszterin elkülönítése lényeges. LDL-koleszterin segítségével szállítódik az erek falába a lerakódó koleszterin, a HDL-koleszterin ezzel ellenkezőleg, összegyűjti, és a májba szállítja a keringésben talált, lerakódott koleszterineket. Az LDL-koleszterin szint emelkedésével gyakran együtt jár a trigliceridszint emelkedése is.

A magas vérzsír-szint kialakulásához vezethet a nem megfelelő étrend és életmód ( magas koleszterin tartalmú ételek, túlzott alkohol fogyasztása) gyógyszerek vagy betegségek,illetve a genetikai hajlam.

A három ok közül egyértelműen a helytelen táplálkozás a leggyakoribb. Koleszterint csupán az állati táplálékkal veszünk fel, így az állati eredetű zsírok arányának csökkentése lehet a megoldás azoknál, akiknél valóban csak ezen múlik. Ha másodlagosan alakult ki a hiperkoleszterinémia, abban az esetben az alapbetegséget kell kezelni. Ekkor is fontos a koleszterin-bevitel csökkentése, ami azonban önmagában nem elég, ilyenkor orvosi kezelésre, gyógyszeres segítségre is szükség van.
Diagnosztizálásban a laborvizsgálatok játszzák a főszerepet.

Kezelése: belgyógyász szakember

Megelőzésében nagy szerepe van az egészséges táplakozásnak és a rendszeres testmozgásnak. Fontos továbbá a dohányzás elhagyása.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.