Hepatitis C

Krónikus májgyulladás

A HCV felelős hazánkban évente körülbelül 3000 beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 májrákos esetért. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, így a beteg szerv idővel nem tudja ellátni feladatát. Májzsugor, még később – az onkogén vírus révén – májrák alakulhat ki. A hepatitis C vírus a nyiroksejtekben is megél, valamint ízületi- és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat.

Testnedvek, elsősorban vér útján fertőz. Ritka, de lehetséges, hogy a vírus spermával, anyatejjel fertőz. A vírus a fertőzést követő 2-25 hetes lappangási idő után betegít meg és okoz tüneteket.

Tünetek a májgyulladás tünetei: hányás, levertség, fejfájás és végtagfájdalmak, étvágytalanság, szemfehérje és a bőr sárgasága, a vizelet sötétebbé, a széklet világosabbra válása igen ritka jelenségek. Az akut májgyulladással járó fertőzés maradandó károsodás nélkül gyógyul, érintettek vírusmentesek lesznek.

Az esetek nagy részében azonban krónikus májgyulladás alakul ki, ami lappangva kezdődik, bizonytalan tünetekkel. (fáradtság, ismeretlen eredetű hasfájás, fáradékonyság, bőrviszketés, ízületi fájdalmak és érgyulladások). A krónikus májgyulladás azonban nem gyógyul meg, a betegek ötödénél 10-20 év múlva májzsugor, gyulladás és a máj működésének fokozatos megszűnése jelentkezik, végül májrák is kialakulhat.

A sikeres kezelés érdekében a betegség minél korábbi felfedezése döntő fontosságú. Ebben nagy szerepe laborvizsgálatoknak van, időben történő májfunkciós vizsgálatokkal kiszűrhető a betegség.

Gyanú esetén azonnal belgyógyász szakemberhez kell fordulni.
Hepatitis B-hez hasonlóan itt is fontos a megelőzés, azonban védőoltás még nem áll rendelkezésünkre.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.