Szürke hályog

A szürkehályog a szemlencse állományának bizonyos fokú, akár teljes elszürkülését jelenti. Az áttetszőség megszűnése megakadályozza, hogy megfelelő fény jusson a külvilágból a szem belsejébe, a retinára, így homályoslátás alakul ki.

A fő tünet a lassú, fájdalommentes látásvesztés. A látásélesség csökken, a fényérzékenység nő, mivel a szemlencsében homályok alakulnak ki. A kis kontrasztok nem látszódnak, a beteg mintha ködön át vagy koszos napszemüvegen át nézne. Kettőslátás alakul ki, ami a másik szem becsukásával sem tűnik el.

Okai:

A szürkehályog kialakulásának pontos oka jelenleg nem tisztázott. Bármi okozhatja, ami a szem, vagy a szemlencse sérülésével, károsodásával jár. Így okozhatja:

  • ionizáló sugárzás, különösen UV-sugárzás
  • cukorbetegség
  • gyógyszerek, például kortizol
  • szemsérülések
  • vitiligo
  • ichthyosis (bőrbetegség)
  • villámcsapás, nagyfeszültségű áramütés

Azokban a szakmákban, amikben forró anyagokkal kell dolgozni, a szürkehályog szakmai ártalomnak számít.

Típusai:

  • Veleszületett szürkehályog
  • Időskori szürkehályog

A szürkehályog többnyire időskori betegség, ami hónapok, vagy évek alatt fejlődik ki. A veleszületett szürkehályog ritka, az esetek kevesebb, mint 1%-ában fordul elő. Afrikában azonban az éhezés miatt sok gyerek érintett.

Kezelés:

A fejlett világban a modern mikrosebészeti technikával, ultrahangos eljárással történik az eltávolítása. A műtétet műlencse (protézis) beültetésével kombinálják a szemlencse törőerejének pótlása végett.  A műtét biztonságosnak számít, a legtöbb komplikáció ritka. Ezek közé tartoznak a fertőzések a szemgolyóban, a lencse mögötti terület sérülései, és az üvegtest előreesése. Mindezek a látás élességének csökkenéséhez vezetnek, és másodlagos hályogot okoznak. Az újfajta operációs módszerek és lencsék 50%-ról 4%-ra csökkentették a másodlagos hályog kialakulásának kockázatát. A másodlagos hályog pupillatágítás után lézeres műtéttel megszüntethető.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.