Laktóz – intolerancia

(tejcukor-érzékenység)

A laktózt (tejcukrot) a laktáz nevű enzim alakítja át a vékonybélben felszívódó glükózzá és galaktózzá. Ha ez az enzim hiányzik, az laktózintoleranciát okoz, azaz a szervezet nem tudja átalakítani és hasznosítani a tejcukrot. Ha a szükséges enzim teljesen vagy részlegesen hiányzik, akkor a tejcukor nem emésztődik meg, nem szívódik fel, koncentrációjának megfelelően vizet szív a bélbe és tejfogyasztást követően hasmenést okoz.

Az öröklődő teljes laktáz-hiány nagyon ritka kórkép, már az anyatejes táplálás alatt panaszok jelentkeznek. Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkenő laktázszint miatt fellépő elsődleges laktóz intolerancia a gyermekkor után kezdődik.

A másodlagos laktózhiány általában a vékonybelek nyálkahártyájának sérülése miatt következik be. Legtöbbször egyéb (pl. fertőzéses) okból eredő gyomor-bélhurut következménye, ebben az esetben a tejcukoremésztő képesség általában egy héttel az alapbetegség gyógyulása után tér vissza.
A tünetek, puffadás, hasi fájdalom, erős szelek, hányinger a tej elfogyasztását követő egy óra elmúltával jelentkeznek. Napi 2,4 dl tej elfogyasztása még ritkán okoz lényeges panaszokat.

Időben észrevett és kellő fegyelemmel betartott étrendi szabályok segítségével a beteg életkilátásai tökéletesek lehetnek. Elhanyagolt kisgyermekkori formák esetén az elégtelen felszívódás testi és értelmi visszamaradást, tanulási nehézségeket, viselkedészavarokat is okozhat. Az elhanyagolt betegnél többszörös hiánybetegség, a fertőző betegségekkel szemben fokozott érzékenység, gyenge fizikai és szellemi teljesítőképesség maradhat vissza.
Diagnosztizálását és kezelését gastroenterológus orvos végezheti.

Keressen rá a betegségre, melyről érdeklődik…

Lépjen velünk kapcsolatba!

Könnyedén elérhet bennünket telefonon, e-mailben, vagy akár személyesen is.

Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Agyhártyagyulladásnak a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedését nevezzük, amelyeket vírusok vagy baktériumok okoznak.

Alsó húgyúti fertőzés

Az alsó húgyúti fertőzés a hólyag, és a húgycső fertőzését jelenti. Jellemző tünete a gyakori vizelési inger, csípős, fájdalmas vizelés. A vizelet kellemetlen szagúvá válik, sokszor véres.

Alvászavar

Az alvás legfontosabb élettevékenységeink egyike, biztosítja szervezetünk regenerálódását, egészségünk megőrzését. Amennyiben tartósan (hetek-hónapok óta) érzékeljük alvásunk nehezítettségét, forduljunk orvoshoz.

Alzheimer kór

Az Alzheimer kór a szellemi képességek hanyatlásával járó megbetegedés, amely jellemzően 65 éves kor felett jelentkezik. A betegség idült lefolyású, kialakulásának oka ismeretlen. A beteg emlékezete, intellektuális teljesítménye egyre csökken.

Angina pectoris

A szív csökkent oxigénellátása miatt jelentkező fájdalmat nevezzük angina pectorisnak. Legnagyobb veszélye, hogy szívinfarktusban folytatódhat, így azonnali kardiológiai kivizsgálás szükséges!

Arcidegzsába (trigeminus neuralia)

Villámcsapásszerű, 1-2 másodpercig tartó éles fájdalom az arcon keresztül, mely leginkább az áramütéshez hasonlítható. A fájdalom jellemzően csak az arc egyik felén jelenik meg.

Basalioma

A basalioma a leggyakrabban előforduló rosszindulatú, alapsejtes bőrdaganatok egyike, amely a hám legalsó rétegéből ered.

Basedow-kór

A Basedow-kór mindkét nemnél előfordulhat, leggyakrabban azonban a 20 és 50 év közötti korosztályt érinti, a nőknél ötször nagyobb számban tapasztalható megbetegedés.

Bechterew-kór (bambusznádgerinc)

Krónikus, gyulladásos ízületi betegség, amely fokozatosan halad előre. A betegség kezdeti tünetei deréktáji vagy háti fájdalom, mely elsősorban éjjel jelentkezik, reggel a hát merevsége jellemző, mely mozgásra oldódik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás során a bélrendszer táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciója szűnik meg, a belek részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az elzáródás a vékony- és vastagbél bármelyik szakaszán előfordulhat.