Nyirokterápia

A nyiroködéma (v. lymphoedema) a szövetekben felszaporodó fehérjedús (1 g-nál magasabb fehérjetartalmú) folyadékgyülem és a krónikus gyulladásra jellemző sejtes infiltrátum.

Akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer képtelenné válik arra, hogy elszállítsa azt a folyadékmennyiséget a szövetekből,  melyet a vénák nem képesek reabszorbeálni.

Ezt nyirokköteles anyag- és folyadékmennyiségnek nevezzük, naponta 2-3 liter termelődik.

Primer (elsődleges) nyiroködéma

Akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer elemei veleszületetten hypo- vagy hyperplasiasak. (A lakosság 1-2%-a.)

Congenitális nyiroködéma: születéskor, vagy utána nem sokkal kialakulnak a jellegzetes klinikai tünetek, melyek hátterében összetett kötőszöveti és érrendszeri fejlődési rendellenességek állnak

Korai nyiroködéma: 35 éves kor alatt jelennek meg a tünetek

Késői nyiroködéma: 35 éves kor felett jelennek meg a tünetek, az ok az elégtelenül fejlett nyirokrendszer dekompenzálódása valamilyen fokozott igénybevétel következtében.

Secunder (másodlagos) nyiroködéma

Akkor alakul ki, ha valamilyen károsodás éri a nyirokrendszert, ami által a képződött nyirokfolyadék a szövetekből nem tud eltávozni.

Okai:

Daganat: nyirokcsomók primer daganatos megbetegedése, vagy egyéb szervek daganatos betegségeinek metastasisa következtében a nyirokcsomókon keresztül lehetetlenné válik a nyirokáramlás

Irradiáció: ionizáló sugárzás (főleg terápiás céllal adott) következtében roncsolódott nyirokcsomók zárják el a nyirokelfolyás útját

Gyulladások:  recidiváló erysipelas károsítja a nyirokereket