A prosztata (dülmirigy) karcinómája a férfiak leggyakoribb tumoros betegsége. Idejében, azaz még a tünetek megmutatkozása előtt felfedezve jól gyógyítható, ezért nagy jelentősége van a szűrővizsgálatoknak. A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor után bárkinél bármikor kialakulhat, és kialakulásának veszélye az életkor előrehaladásával egyre inkább növekszik. A teljes gyógyulást kizárólag a korai felismerés biztosíthatja.

Anatómiai adottságok miatt nincs mód arra, hogy a korai felismerést valamiféle önvizsgálati módszerrel segítsük elő. Míg nőknél az emlőrák csomót képez - amelyet e szervek időszakos gondos áttapintása során maga az érintett személy is észlelhet, és orvoshoz fordulhat -, a prosztata vonatkozásában ilyen önvizsgálati módszerrel nem rendelkezünk. Ezért ajánlatos, hogy minden 50 évesnél idősebb, vagy terhelő anamnézis (apa, idősebb fiútestvér) esetében 45 év feletti férfi évente egy alkalommal részt vegyen prosztataszűrésen, mert, előfordulhat, hogy hordoz már magában a betegséget, ami még nem okoz panaszt.

Betegség pontos oka nem ismert, hátterében több tényező szerepe is kimutatható. A genetikai okokra a halmozott családi előfordulás utal. Az első kromoszóma egyik génjének hibája kedvez a betegség kialakulásának. Az életkor az egyik legfontosabb rizikótényező, a korral nő a kockázat is.

A hormonális okokról sem szabad elfelejtkezni. Annyit már tudnak, hogy a tumor csak tesztoszteron jelenlétében tud kifejlődni és növekedni. Az étkezési szokások szerepét bizonyítja, hogy a zsíros, rostokban szegény, sok vörös húst tartalmazó étrenden élők veszélyeztetettebbek.

Miből is áll a vizsgálat

A prosztataszűrés két vizsgálatból áll, melyek segítségével, nagy biztonsággal állapítható meg a tumor alapos gyanúja. Az egyik vizsgálat a prosztata végbélen keresztüli tapintása, amely igen pontos, közvetlen információkat ad, így még napjainkban sem nélkülözhető. A másik a laboratóriumi eljárás, melynek során a prosztata által termelt fehérje, az ún. prosztata specifikus antigén(PSA) szintjét határozzuk meg a vérben.

Ha a szűrésen rosszindulatú daganat jelei igazolódnak...

Amennyiben a tapintási lelet illetve az emelkedett PSA érték együttesen rosszindulatú prosztatadaganat gyanúját vetik fel, ultrahangvezérelt mintavételre van szükség, hogy szövettani diagnózishoz jussunk. Ez a mintavétel későbbi időpontban, további laborvizsgálatokat követően kórházi körülmények között, de továbbra is járóbetegként történik. Amennyiben a szövettani feldolgozás valóban daganatot igazol, további kivizsgálás (laboratóriumi, izotóp, MR, ultrahang, rtg. stb.) szükséges. A prosztatarák gyógyítására számos lehetőség van.