A magasvérnyomás-betegség igen elterjedt, egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság közel egynegyedét érinti (melyet komplex szűrésünk is igazol), de gyakorisága gyerekkorban is nő.

Eredete a valószínű genetikai hajlamon kívül négy életmódtényezőre vezethető vissza:

  • súlyfölösleg: minél magasabb a testtömeg-index BMI, annál valószínűbb a hipertónia kialakulása. A vértérfogat ugyanis a testsúly függvénye is. Emellett minél nagyobb a testtömeg, annál több szövet igényel megfelelő oxigénellátást.
  • mozgásszegény életmód: a fizikai aktivitás hiánya is fokozza a vérnyomást, mert növeli a testtömeget.
  • túlzott sóbevitel: A sóérzékenyeknél (NaK génhibás) a túlzott só fogyasztással só- és vízvisszatartással, a vértérfogat növekedésével reagálnak. Emellett a nátrium fokozza az adrenalin-receptorok érzékenységét is, ami vérnyomásemelő hatású hormon.
  • stressz: a stressz a fokozott adrenalin és noradrenalin ("katekolaminok") termelése miatt érösszehúzó hatású, ezért fokozza a vérnyomást és a szívizom terhelését. A stressz oldására alkalmazott "módszerek" (kávéfogyasztás, dohányzás, alkoholfogyasztás) tovább növelhetik a vérnyomást. A stressz olyan mikrokeringési zavarokat okoz, melyek elősegítik az érelmeszesedést, ezáltal az érelmeszesedés által okozott hipertónia "rárakódását" is.

A magasvérnyomás-betegség kockázatának csökkentése a következő életmódtényezőkkel:

  • valósítható meg: sóban szegényebb táplálkozás,
  • rendszeres testmozgás,
  • normális testsúly megőrzése,
  • megfelelő stresszkezelési készségek,
  • szűrővizsgálatként (minden életkorban!) vérnyomás rendszeres ellenőrzése (normális vérnyomás esetén évente) javasolt.

Amit otthon változtathatunk: sóban szegényebb táplálkozás

Az étrendi kezelésnek is elsődleges célja a vérnyomás csökkentése és normális szinten tartása. A kezelés további feladata az egészséges testtömeg fenntartása, vagy elhízás esetén a testtömeg optimális szint körüli értékre történő csökkentése. Az étrend energiatartalmának beállítását követően a legfontosabb teendő a nátriumbevitel csökkentése.

Az ételek készítéséhez káliumban, magnéziumban gazdag növényi alapanyagokat válasszunk (szója, zabpehely, bab, borsó, lencse, burgonya, saláta, céklarépa, paradicsompaprika, karalábé, fokhagyma, paraj, sárgarépa, zeller, banán, narancs, ribizke, szilva, dió, mogyoró, gesztenye, mandula, mák, napraforgómag, tökmag). Célszerű olyan alapanyagokat választani, melyek önmagukban is jó ízűek, vagy oly módon elkészíteni ezeket, hogy a sózást könnyedén el lehessen hagyni.
sós íz helyettesítésére jól használhatók az intenzív ízű zöldfűszerek (petrezselyem, zsálya, kapor, rozmaring, kakukkfű, zeller, paszternák, snidling). Bátran használjunk vöröshagymát és fokhagymát!

A száraz fűszerek közül jól alkalmazható a kömény, a majoránna, az édesnemes fűszerpaprika, a vasfű, a borsikafű, a vanília, a szegfűszeg, az ánizs. Só helyett használható a kapormag őrlemény vagy lilahagyma szárítva és porrá zúzva.

Alapanyagként mellőzzünk minden olyan élelmiszert, amelyet sózással tartósítanak, illetve kerüljük a konzerveket! A húskészítményeknek, sajtoknak, juhtúrónak, sós péksüteményeknek, füstölt húsoknak, kovászos uborkának, savanyúságoknak, ételízesítőnek általában nagyon magas a sótartalmuk. Célszerű kerülni továbbá a túl erős, csípős fűszereket és az ezekkel készített fogásokat. Az ételek lehetőleg ne túl forrón vagy túl hidegen kerüljenek az asztalra.

Az ételkészítési eljárások közül jól használható a gőzben, csontlében, tejben való főzés. A sütések közül választhatjuk a csőben sütést, grillezést, alufóliában, roston, teflonban, wokban, agyagedényben és hőálló üvegedényben történő sütési eljárásokat. Jól használható az aromás párolás is.
Célszerű a minimális sózással készített húsételekhez jó ízű mártásokat kínálni (például főtt húsgombóchoz meggy-, egres- vagy kapormártást).
Az ízlés nagyon gyorsan áthangolódik, és már néhány nap (1 hét) után nem is érezzük a só hiányát, hiszen új, nagyon gazdag ízvilág nyílik meg előttünk – olyan izgalmas felfedezésben van részünk, amelyet mindenkinek érdemes kipróbálnia. A magas vérnyomás kezelésében fontos szerepet tölt be a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülése. Az elfogadható mennyiség (nemcsak magas vérnyomás esetén!) a nemzetközi gyakorlatban férfiak esetén 20, nőknél 10 g alkohol fogyasztása. Ez a mennyiség 2 dl vörösbornak vagy 1 pohár sörnek felel meg.

A C-vitamin, E-vitamin, Magne B6, kalcium, napi 1 evőkanál lenolaj (hőkezelés nélkül, például salátára) kedvezően befolyásolja a vérnyomást.

Fontos része a kezelésnek továbbá a mozgás. A fizikai aktivitás dinamikus tréning formájában segít a testsúly normalizálódásában, valamint a vérzsírértékekre is kedvezően hat. A rendszeres szabadidősportot űző hipertóniások vérnyomásátlaga – kutatások által bizonyítottan – 10-20 Hgmm közötti értékkel csökken.

Javasolt továbbá a dohányzás elhagyása, valamint a kávézás csökkentése vagy mellőzése.