Ha egy megható filmet nézünk, vagy épp átgázolnak a lelkünkön, nem szokott problémánk lenni a könnytermeléssel. De napközben, munkaidőben, amikor meredünk a képernyőre és süvít a fejünk felett a légkondi, gyakran érezzük, hogy szemeink szárazak, mint a sivatag. A DIMENZIÓ Egészségpénztár szemészorvosa elmondja miért, és azt is, mi a megoldás.

Az, ha a szemünk esténként már ég, szúr és vörös, még nem jelenti, hogy valamilyen szembetegségünk van. Sajnos vannak olyanok, akiknek betegség következtében kevesebb a könnye, vagy egyáltalán nincs könnytermelése, de legtöbbünknél nem ez az eset áll fenn, amikor szemszárazságot tapasztalunk. Sokkal inkább arról van szó, hogy (munka)körülményeink áldozatai vagyunk.

"A számítógép nézése közben körülbelül feleannyit pislogunk, mint más körülmények között, és, amikor sokan a fél életüket a számítógép előtt kénytelenek tölteni, ez oda vezet, hogy a szem jobban kiszárad, nem kap elég nedvességet. Sőt, sok munkahelyen már klímaberendezés is van, és ez a számítógéppel együtt kész katasztrófa, pláne, ha valaki még kontaktlencsét is visel mindezek mellé" - mondja Dr. Mihályi Éva, akivel már korábban is beszélgettünk szemészeti problémákról.

Érdeklődésünkre, hogy miért szárítja jobban a szemet számítógépes monitor olvasása, mint, ha könyvet olvasunk, a doktornő elmagyarázta, hogy az is sokat számít, hogy könyvolvasásnál, mivel lefelé nézünk, szemünk, csak résnyire van nyitva. A számítógép viszont szemben van velünk, és meredünk rá. Ezért is fontos, hogy úgy legyen beállítva a monitorunk, hogy egy kicsit lefelé kelljen néznünk rá, semmiképpen ne legyen a szem síkjával azonos magasságban, vagy afölött a képernyő.

Tehát, mielőtt literszám kezdenénk locsolni szemünkbe a műkönnyet, tehetünk néhány óvintézkedést, amivel jó esetben kiküszöbölhetjük a szemszárazsággal járó diszkomfort érzést.

Amellett, hogy megfelelő magasságból és távolságból nézzük a monitort, próbáljunk tudatosan figyelni arra, hogy többször pislogjunk. Ha módunk van rá, üljünk el a légkondicionáló közeléből, vele szemben ne üljünk soha. És - bár tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem könnyen kivitelezhető -, időnként tartsunk szünetet a számítógépes munkában, csináljunk addig mást. Ezt egyébként az Egészségügyi Minisztérium rendeletben is előírja, munkáltatónk tehát elvileg nem hogy nem tiltakozhat ez ellen, de egyenesen úgy kell szerveznie a számítógép előtt dolgozók munkafolyamatait, hogy azok óránként 10 percre felállhassanak a géptől.

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről:

"4. § (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces, össze nem vonható szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg."

A szünetek abban az esetben összevonhatók, ha a képernyő előtti munkavégzés fent leírtak szerinti megszakítása "a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges."
Ha azonban ezek az óvintézkedések sem elegek ahhoz, hogy szemszárazságunk elmúljon, használhatunk műkönnyet. A műkönny lehet folyékony, gél állagú és olyan is létezik már, amit a becsukott szemre kell fújni. Összetétele a könny összetételéhez hasonlít, tartalmaz viszkozitást növelő anyagokat, és azokat az összetevőket, amelyek azokon is segíthetnek, akiknek nem a könnyük mennyiségével, hanem annak minőségével van gondjuk - ez előfordulhat például a nőknél klimax idején.

Ha valakinek folyamatosan száraz a szeme, de nem használ műkönnyet, abból nem alakulhat ki egyéb szembetegsége, a szem előbb utóbb úgy is védekezni kezd a szárazság ellen és elkezd könnyezni, ha már nagyon irritált vagy fáradt. És attól sem kell tartani, hogy ha túl sokat használ valaki, baja esik, mert a műkönnyet nem lehet túladagolni. Igaz, a DIMENZIÓ szakértője szerint az a legjobb műkönny, amit a lehető legkevesebbszer kell használni ahhoz, hogy komfortosan érezze magát az ember. Hisz mégiscsak egyfajta kényelmetlenséget, kötöttséget jelent, ha valakinek folyamatosan magánál kell tartania és csepegtetnie kell a műkönnyet.

A műkönnyet nem szabad összetéveszteni a szembetegségekre használatos gyógyszereket tartalmazó szemcseppekkel, de az olyan szemcseppekkel sem, amit a szem pirosságának megszüntetésére találtak ki. Ezek ugyanis a szem ereinek összehúzásával "varázsolják" igézővé a szemet. Mivel, aki hajlamos rá, annál a szemnyomást is növelhetik az ilyen érösszehúzó anyagokat tartalmazó cseppek, ezért ezeket nem ajánlatos műkönny helyett használni. De, ahogy a szemész megjegyzi, arra mindenképp jók, hogy a randevúnkra ne "vérben forgó" szemekkel érkezzünk.