Szemészet

Szemészeti szakvizsgálat

Sokat hallani manapság a betegségek megelőzéséről, a szűrővizsgálatok fontosságáról. Nincs ez másképp a szemészetben sem, bizonyos kórképek időben való felismerése a látás megőrzése szempontjából fontos (pl. zöldhályog), de szemészeti vizsgálat fedezhet fel egyes belgyógyászati vagy neurológiai betegségeket (hypertonia, cukorbetegség, stb.).

A szemészet a szem betegségeivel foglalkozó szakorvosi terület. Az általános szemészeti szűrővizsgálat (szemvizsgálat) elsősorban a látászavarok diagnosztizálása és azok megfelelő javítása érdekében történik, de felmérjük ezzel együtt a szem egészségi állapotát is, melynek kapcsán számos információhoz jutunk a szervezet egyéb megbetegedéseire vonatkozóan is.

A leggyakoribb elváltozások közé tartozik a rövid-, illetve a távollátás, a szürke-, vagy a zöldhályog, de ide sorolható a kötőhártya-gyulladás is. A szem egészséges működése sokunk számára egy természetes állapot, így a legtöbben csak akkor fordulnak szakemberhez, ha valamilyen tünetet észlelnek. Azonban ahogy az egészséget érintő egyéb területeken is, a látás esetében is javasolt rendszeresen ellátogatni rutin szemészeti vizsgálatra.

A szemünk egészségével akkor is foglalkozni kell, ha nem tapasztalunk semmilyen problémát. Fontos tudni, hogy a rendszeres szemészeti szűrésekkel olyan betegségek is feltárhatók, melyek jelenleg nem okoznak panaszokat, de idővel komoly látásromláshoz, ezzel pedig az életminőség gyengüléséhez is vezethetnek. Egyes betegségek, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás fokozott kockázatot jelent, így az ezen betegségek bármelyikével élőknek különösen fontos legalább évente egyszer megvizsgáltatni szemük állapotát, mindkét betegség szövődményei ugyanis súlyos látásromlást eredményezhetnek.

A látás az egyik legfőbb értékünk. Ha nem látunk jól, vagy bármilyen egyéb, a szemet érintő panasszal állunk szemben, az könnyen akadályozhatja a mindennapi tevékenységeket. Egyes tünetek esetén, mint például a fejfájás, talán nem is gondolunk arra, hogy látásproblémák is meghúzódhatnak a háttérben.

Mikor érdemes felkeresni egy szemész szakorvost?

• Látásromlás: a látásromlás a látóélesség csökkenését jelenti, amely lehet részleges vagy teljes, és számos eltérő ok húzódhat meg mögötte
• Látászavar: homályos, foltos látás, látótérkiesés, vibrálás
• Vörös, gyulladt szem
• Rendszeres szemszárasság vagy könnyezés
• Elváltozás a szem bármely részén: pupilla rendellenesség, ernyedt vagy megvastagodott szemhéj, retina problémák, sárga szemek stb.
• Gyakori fejfájás: a fejfájás jelezhet gyulladást, látásromlást, de zöldhályogot is
• Fényérzékenység: ezt okozhatja szaruhártya kopás, kötőhártya-gyulladás, de a szem túlzott szárazsága is
• Kancsalság, vagy más néven szemtengelyferdülés: jellemzően gyermekkorban kezdődik
• Rejtett kancsalság: látszólag a szemek teljesen egészségesek, mégis fennáll a két szem együttműködésének zavara
• Kötőhártya-gyulladás
• Zöldhályog, más néven glaukóma, mely kezelés nélkül vakságot is okozhat
• Tompalátás: akkor alakul ki, ha a szemből nem érkezik az agyba megfelelően éles kép
• Farkasvakság: a beteg gyenge látásviszonyok között (pl. szürkületben, félhomályban) rendkívül rosszul lát
• Életkortól függő szűrővizsgálat: az első vizsgálatokat érdemes 6-9 hónapos kor között végezni, 6 éves kortól pedig legalább évente egyszer
• Ismert látásproblémák: a szűrővizsgálatok akkor sem elhanyagolhatók, ha már kezelés alatt állunk, például szemüveggel vagy kontaktlencsével élünk
• Gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat

A szemvizsgálat nem jár fájdalommal, de a viszonylag erős fényt kibocsátó vizsgálóeszközök használatát a fényérzékeny személyek nehezebben tűrik. A vizsgálat során felmérjük a beteg aktuális látóélességét, függetlenül a beteg panaszaitól. A szem rétegeinek alaposabb vizsgálatát a szakorvos biomikroszkóppal (réslámpával) végzi el. Bizonyos esetekben további vizsgálatokra is szükség lehet, amit a szakorvos határoz meg a látott kép alapján.

A vizsgálat minden esetben a kapott eredmények megbeszélésével és a további teendők tisztázásával zárul.

A látótér vizsgálatról:

A látótér vizsgálat olyan kiegészítő vizsgálat, amely egyes szembetegségek korai felismeréséhez és diagnosztizálásához nélkülözhetetlen. A vizsgálat segít időben felismerni a zöldhályogot, a retina elváltozásait, illetve egyes neurológiai megbetegedéseket is.

Röviden a térnek azt a részét nevezzük látótérnek, amelyet a szemmel egy pontra fixálva egyszerre belátunk. A látótér vizsgálat során megkülönböztetünk egymástól perifériás és centrális látóteret.

• Perifériás látótér: a perifériás látótér a környezetben való tájékozódást segíti, általa érzékeljük a színeket és a mozgást.
• Centrális látótér: a centrális látótér teszi lehetővé az éleslátást, a színárnyalatok megkülönböztetését és az arcfelismerést.

A látótérvizsgálat egy speciális készülékkel történik, az úgynevezett periméterrel.  A vizsgálat során azt a területet vizsgáljuk, amit a páciens egyenesen tartott, mozdulatlan fej és szemtartás mellett egyszerre lát. Mindkét szemen külön-külön feltérképezésre kerül a látótér számítógép segítségével.

A vizsgálat különösen fontos, ha a páciens olvasószemüveget is használ – ilyen esetben az egyik szemet le kell takarni, majd a páciens a fejét az álltartóba kell, hogy helyezze. Fontos, hogy a vizsgálat alatt az érintett csak a középső jelzőfényre nézzen.

A perifériás látótérben itt-ott, felváltva villannak fel pontok, melyeket úgy kell jelezni a páciensnek, hogy nem néz a vizsgálatot végző orvos felé. A gép egyes pontokat többször is ellenőriz, majd ugyanezt a folyamatot ismétli meg a másik szemen is.

A látótér vizsgálat eredményeként színes kép rajzolódik ki, mely megjelöli azokat a részeket, ahol látótérkiesés vagy a látótér érzékenységének csökkenése áll fenn. A kiesett területek mérete összehasonlítható, követhető.

A vizsgálatnak semmiféle mellékhatása nincs és teljesen fájdalommentes.