Érbetegségek

 
 
Az érbetegségek egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság kb. 25%-át érintik. Két fő csoportját
különböztetjük meg, úgymint a visszerek/vénák és a verőerek/artériák megbetegedéseit.
 
Vénás betegségek

Leggyakoribb formája a visszértágulat, amely az évek folyamán fokozatosan növekszik. Egyre több
felületes vénatörzs tágul ki, az érintett végtag egyre súlyosbodó panaszait okozva.
Kezdetben fáradékonyság, úgynevezett nehézláb-érzés és végtagduzzanat tapasztalható, amely estére
fokozódik, súlyosabb esetekben vénás fekély alakulhat ki az elégtelen és akadályozott vér-visszaáramlás
miatt. Ezek a tágulatok tehát nem csak kozmetikai problémát jelentenek, hanem előrehaladott
állapotban a beteg munkaképességét is jelentősen befolyásolják, csökkenthetik.
A visszérbetegség másik szövődménye lehet a felületes, tágult vénákban kialakult gyulladás, trombózis.
Ez egyes ritka esetekben mélyvénás trombózishoz is vezethet, amely utóbbinak súlyos szövődménye
lehet, az akár halálos kimenetellel is járó tüdőembólia.
Így érthető, hogy a vénás megbetegedésekben szenvedőknek mindenképpen indokolt szakorvoshoz
fordulni, ahol megfelelő terápiás javaslattal szolgálnak a további teendőket illetően
A visszértágulatok megoldása súlyosabb esetben mindenképpen műtéti, amellyel a betegség súlyos
szövődményei elkerülhetők. A műtét nem jelent különösebb megterhelést a betegnek, utána 1-2 héten
belül teljes rehabilitáció érhető el.
 
Verőerek/artériák megbetegedései
 
Sokkal súlyosabb következménnyel járnak, attól függően mely testtájék vagy szerv vérellátását
csökkenti, veszélyezteti az érelzáródás illetve szűkület.
Az agyhoz futó verőerek szűkülete az azonos oldali agyfélteke károsodását idézheti elő. Egyrészt
a szűkült szakaszból leszakadó és az agyi erekbe kerülő embolus következtében, másrészt a
szűkület fokozódásával az ér elzáródhat, maradandó bénulást, esetleg a beteg halálát okozva
(stroke, „gutaütés”).
A szűkület megléte esetén rendkívül fontos a beteg rendszeres angiológiai/érsebészeti ellenőrzése.
Amennyiben a szűkület egy bizonyos százalékot meghalad (kb. 75%), akkor megfelelő műtéti eljárással
ez megszüntethető és a beteg megvédhető a fenyegető bénulástól.
 
Leggyakoribb tünetek panaszok:
  • egyik testfélre lokalizálódó átmeneti ügyetlenség,néhány percig/óráig tartó bénulás,-
  • beszédzavar (a beteg nem tudja kimondani a szavakat),-
  • átmeneti látászavar- akár néhány másodpercig is eltarthat, a beteg úgy érzi, mintha egy függöny ereszkedett volna a szemére, amely pár perc alatt eltűnik.
Az érszűkületes betegek legnagyobb része járáspanaszoktól szenved. Hosszabb-rövidebb távolság után lábikra, vagy combizom-fájdalom illetve görcs miatt meg kell állnia, majd néhány percnyi pihenés után újra megindul, de már akkor kevesebbet tud menni. Súlyos esetben az alsó végtagok erein kialakult szűkület, vagy elzáródás következményeként a láb ujjain, a sarkon nem gyógyuló seb alakul ki. Ez kezeletlen esetben egyre növekszik, elhalást idézve elő a végtag elvesztéséhez vezethet. Ezekben az
esetekben az állapot javítását illetve gyógyulást csak műtéttel, illetve gyors beavatkozással érhetünk el.
 
A rendelésre érkező betegek a megadott időpontban, gyakorlatilag várakozás nélkül kerülnek ellátásra.
Részletes tájékoztatást kapnak az állapotukról, az érbetegségük kezelési lehetőségeiről, azok várható eredményeiről.
Amennyiben a műtéti megoldás is szóba jön, akkor a végezhető műtétek fajtáiról, a műtét menetéről, azok eredményeiről, a műtét előtti kivizsgálás lebonyolításáról.
  
A betegvizsgálat minden esetben a vénás és artériás rendszer vizsgálatára is kiterjed, szükség esetén megbeszélésre kerülnek a képalkotó vizsgálatok típusai, valamint az esetleges gyógyszeres kezelés.
Amennyiben műtétre van szükség, annak elvégzésére a Szent Imre Kórház érsebészeti műtőjében kerül sor, ahol a legmodernebb érsebészeti megoldásokra, akár kombinált eljárások elvégzésére is adott a lehetőség.